SZAKMAI BESZÁMOLÓ
Pályázati kódszám: CSSP-TH-25-0328
Megvalósítási időszak: 2025. július 1. – 2026. augusztus 31.
Program: Táncházsorozat
1. A szakmai program célja
A CSSP-TH-25-0328 kódszámú pályázat keretében megvalósított táncházsorozat elsődleges célja az volt, hogy a hajdúböszörményi gyermekek, fiatalok, tanulók, hallgatók és pedagógusok számára közvetlen és élményszerű betekintést biztosítson a magyar néphagyományba, a táncházmozgalomba, valamint népi kultúránk értékeibe.
Fontos célkitűzésünk volt, hogy a résztvevők a néptánccal és a népzenével ne kizárólag színpadi produkcióként találkozzanak, hanem maguk is aktív résztvevőivé váljanak a programoknak. A táncház módszere erre különösen alkalmas, hiszen egyszerre biztosít közösségi élményt, ismeretátadást, mozgást és szórakozást.
A program megvalósítása során arra törekedtünk, hogy a néptánc és a népzene mellett a hagyományos népi kultúra további területeit is megismertessük a résztvevőkkel. A táncházakhoz kapcsolódóan népviseleti és hangszerbemutatók, néprajzi ismeretek, valamint a népi kultúrához kapcsolódó interaktív elemek tették változatosabbá és tartalmasabbá az alkalmakat.
A pályázat eredeti célkitűzéseihez kapcsolódva fontosnak tartottuk a közösségi együttlét erősítését is. A közös tánc, éneklés és játék olyan személyes közösségi élményt biztosított, amely elősegítette a résztvevők közötti kapcsolatok kialakulását és megerősítését.
2. A táncházsorozat megvalósítása
A támogatási időszakban a tervezett szakmai programnak megfelelően összesen nyolc táncházi alkalmat valósítottunk meg.
A programok időpontjai:
- 2026. május 18.
- 2026. május 22.
- 2026. június 25.
- 2026. augusztus 21.
- 2026. augusztus 23.
- 2026. augusztus 27. – három külön táncházi alkalom
A táncházak különböző intézményi és közösségi helyszíneken valósultak meg, többek között a Hajdúböszörményi Egyesített Óvodában, a Jó Pásztor Református Óvodában, a Debreceni Egyetem Gyakorló Óvodájában, valamint a Sillye Gábor Művelődési Központban.
A helyszínek sokszínűsége lehetővé tette, hogy különböző életkorú és hátterű résztvevőket szólítsunk meg. A program eredeti célcsoportja mellett az óvodás korosztály bevonására is lehetőség nyílt. Ezt szakmailag különösen fontos eredménynek tartjuk, hiszen a népi kultúrával és a közösségi tánccal való találkozást érdemes már a legfiatalabb életkorban elkezdeni.
Az óvodai programokat minden esetben a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítottuk. A hagyományos értelemben vett tánctanítás helyett nagy hangsúlyt kaptak a népi gyermekjátékok, az énekes-mozgásos feladatok, az egyszerűbb táncmotívumok, a ritmusérzéket fejlesztő gyakorlatok és a közösségi játékok.
A Sillye Gábor Művelődési Központban megvalósult alkalmak megfelelő közösségi teret biztosítottak ahhoz, hogy a táncház eredeti funkciójának megfelelően a közös tánc, a zene, a hagyományátadás és a közösségi együttlét egyszerre jelenjen meg.
3. A táncházak szakmai tartalma
A táncházak szakmai programjának összeállításakor elsődleges szempont volt az élményszerűség és az aktív részvétel. Nem hagyományos előadásokat kívántunk tartani, hanem olyan alkalmakat létrehozni, ahol a résztvevők közvetlenül megtapasztalhatják a népi kultúra közösségteremtő erejét.
A programok során a résztvevők életkorához és előzetes ismereteihez igazodó táncanyagokat, népi játékokat és énekeket alkalmaztunk. A foglalkozások felépítése lehetőséget adott arra, hogy azok is bekapcsolódjanak, akik korábban még nem találkoztak szervezett keretek között a néptánccal.
A tánctanítás mellett hangsúlyt kapott a táncok kulturális hátterének bemutatása is. A résztvevők így nem csupán mozdulatokat sajátítottak el, hanem betekintést kaphattak abba a kulturális közegbe is, amelyben az adott táncok, dallamok, viseletek és szokások kialakultak.
A népviseletek bemutatásával lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők közelebbről is megismerjék a hagyományos öltözködés jellegzetességeit. A hangszerbemutatók és a népzenei ismeretek pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a tánc és a zene egymástól elválaszthatatlan egységként jelenjen meg.
Különösen fontosnak tartottuk az interaktivitást. A résztvevők kérdezhettek, bekapcsolódhattak a játékokba, kipróbálhatták a bemutatott mozgásformákat, ezáltal a népi kultúra nem távoli, múzeumi értékként, hanem ma is átélhető közösségi gyakorlatként jelent meg számukra.
4. Az óvodás korosztály bevonása
A megvalósítás során a program egyik fontos szakmai eredményévé vált az óvodás korosztály megszólítása. A Hajdúböszörményi Egyesített Óvodában, a Jó Pásztor Református Óvodában és a Debreceni Egyetem Gyakorló Óvodájában megvalósult alkalmak lehetőséget biztosítottak arra, hogy a gyermekek már egészen fiatal korban pozitív élményeket szerezzenek a népi kultúrával kapcsolatban.
Ebben az életkorban elsődleges célunk nem a kötött táncanyag elsajátíttatása volt, hanem a népi játékok, mondókák, énekek, ritmusok és egyszerű mozgásformák segítségével a néptánc világának játékos megismertetése.
A foglalkozások fejlesztették a gyermekek ritmusérzékét, mozgáskoordinációját, figyelmét és együttműködési készségét, miközben közösségi élményt is biztosítottak.
A program ezen része hosszabb távon az utánpótlás-nevelés szempontjából is jelentős, hiszen a korai, pozitív néptáncos élmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyermekek később is nyitottak legyenek a néptánc és a hagyományos kultúra iránt.
5. Közösségépítő hatás
A táncházsorozat fontos célja volt a közösségi kapcsolatok erősítése. A táncház sajátossága, hogy megszünteti az előadó és a néző közötti hagyományos határvonalat: minden résztvevő aktív alakítójává válhat az eseménynek.
A közös tánc, játék és éneklés során a résztvevők egymásra figyelése, együttműködése és közös élménye került előtérbe. Ez különösen értékessé tette a programot a gyermekközösségekben, ahol a táncház nemcsak kulturális ismeretek átadására, hanem közösségformálásra is lehetőséget biztosított.
Tapasztalataink szerint a néptánc és a népi játékok olyan közös nyelvet jelentenek, amely előzetes tudástól függetlenül képes bevonni a résztvevőket.
6. A pályázati célok megvalósulása
A CSSP-TH-25-0328 kódszámú pályázat szakmai célkitűzései a megvalósítási időszakban teljesültek.
A támogatás segítségével nyolc táncházi alkalmat valósítottunk meg, amelyek során több intézmény gyermekei, valamint különböző közösségek tagjai kerülhettek közvetlen kapcsolatba a magyar néptánccal, népzenével és népi kultúrával.
A pályázat eredeti célja a köz- és felsőoktatásban részt vevő tanulók, hallgatók és pedagógusok megszólítása volt. A megvalósítás során ezt a célcsoportot az óvodás korosztály irányába is sikerült kiszélesíteni, ezáltal a hagyományátadás már a köznevelés legkorábbi szakaszában megkezdődhetett.
A programok során sikerült a népi kultúra különböző elemeit egységes, élményszerű formában közvetíteni. A tánc, a népzene, a népi játékok, a viseletek és a kapcsolódó kulturális ismeretek együttesen járultak hozzá a résztvevők ismereteinek bővítéséhez.
Fontos eredménynek tartjuk, hogy a résztvevők nem passzív befogadóként, hanem aktív közreműködőként kapcsolódhattak be a programokba. Ezáltal a táncházsorozat nemcsak ismeretterjesztő, hanem közösségépítő és szemléletformáló szerepet is betöltött.
7. Összegzés
A 2025. július 1. és 2026. augusztus 31. közötti megvalósítási időszakban a Csoóri Sándor Program támogatásával létrejött táncházsorozat eredményesen szolgálta a pályázatban megfogalmazott szakmai célokat.
A megvalósított nyolc alkalom során arra törekedtünk, hogy a magyar népi kultúrát ne csupán bemutassuk, hanem átélhetővé és személyesen megtapasztalhatóvá tegyük. A résztvevők közvetlenül találkozhattak a néptánccal, népzenével, népi játékokkal, viseletekkel és a hozzájuk kapcsolódó hagyományokkal.
A program egyik legfontosabb eredményének azt tekintjük, hogy több különböző intézményt és közösséget sikerült bevonni, valamint az eredetileg megfogalmazott célcsoport mellett az óvodás korosztály számára is több programot tudtunk biztosítani.
A tapasztalatok megerősítették, hogy a táncház napjainkban is hatékony eszköze a hagyományátadásnak. Egyszerre képes kulturális értéket közvetíteni, közösséget formálni, ismereteket átadni és olyan pozitív élményt biztosítani, amely hosszabb távon is megalapozhatja a népi kultúra iránti érdeklődést.
A Csoóri Sándor Program támogatása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a táncházmozgalom értékeit Hajdúböszörményben és a programba bekapcsolódó intézményekben szélesebb körben közvetíthessük. A megvalósult programokra a jövőben is építeni kívánunk, tovább erősítve az oktatási és nevelési intézményekkel kialakított kapcsolatokat, valamint a gyermekek, fiatalok, hallgatók és pedagógusok népi kultúrához való kötődését.
